Chapter 8

Álmosan fúrtam fejemet Harry mellkasába, miközben végigsimítottam a gerince vonalán. Megborzongtam, amikor belesóhajtott a fülembe.

- Maradjunk még így - suttogta rekedtesen, én pedig felnéztem rá s egy puszit leheltem az állára. Fáradt mosolyra húzva ajkait merültünk egy lassú, mégis szenvedélyes csókban. Derekán pihenő kezemet a hajába vezettem, majd kíméletlenül beletúrtam. Alsó ajkam megszívva felnyögött, aztán homlokát az enyémnek döntötte. - Még fel sem ébredtünk teljesen, Vadmacska... Ennyire nem lehetsz kiéhezve...

- Belegondoltál már abba, mennyire fantasztikus érzés a hajadat túrni? Ahogy az ujjaid alatt komplett frizura varázsolódik ki? - kuncogtam fel mutatóujjam köré csavarva egy tincset. Haz megforgatta szemeit s az enyémre simította a kezét. Kétségbeesetten meredtem sötétzölden csillogó íriszeibe. - Mi a baj?

- Még sosem fejtették ki ennyire, miért szeretik a hajamat piszkálni - körözött hüvelyujjával a kézfejemen. Egy ideig csendben fürkésztük egymást; a fiú gyomra azonban nem sokkal később megelégelte a csendet. Jól hallhatóan megkordult, mire mindkettőnk felnevetett. - Menjünk le reggelizni...

- Ne...! Majd én készítek valami harapnivalót, te addig pihenj - csókoltam arcon, majd belebújtam a köntösömbe és a mamuszomba. Harry tekintete egészen az ajtóig elkísért, ajkain pajkos vigyor csücsült. Dudorászva szökdécseltem le a konyhába, ahol nekiláttam a palacsintasütésnek. Kerestem egy nagy tálcát, amire tettem kettő poharat, tányért s kettő villát meg kést. Facsartam narancslevet, amit egy kisebb kancsóba öntöttem. Amint kisültek a palacsinták, megkerestem a nutellát. A hűtő egyik eldugott rekeszében találtam epret is, így kiegészítettem a reggelit a kedvenc gyümölcsömmel. Szerencsére sikerült úgy visszamenni a szobába, hogy ne boruljon le a tálca tartalma a szőnyegre. Haz azonnal a segítségemre sietett; óvatosan elvette tőlem a tálcát s megvárta, míg visszabújok mellé a takaró alá. Mielőtt nekiláttunk volna az evésnek, felsóhajtottam. - Őszinte véleményt kérek majd, rendben? Nem igazán szeretek belekóstolni a főztömbe, így megeshet, hogy nem annyira édes a palacsinta tésztája vagy esetleg kesernyés a narancslé...

- Emiatt ne fájjon a fejed! Utálom a csömör, cukros dolgokat. Néha belefér egy tábla tejcsoki vagy ilyesmi, de nem mindennapos - mosolygott, miközben vágott egy falatot a palacsintából. Hümmögve egy sort ízlelgette, majd egy nagy korty narancslével leöblítette. Visszafojtott lélegzettel, sűrűn pislogva figyeltem a reakcióját. Értetlenkedve vonta fel a szemöldökét. - Isteni lett, komolyan. Miért nem kóstolod meg?

Meg sem várva válaszomat nyomta a számhoz a villáját, amin a csokoládés édesség gőzölgött. Tekintetem az égnek emelve fogyasztottam el a palacsintadarabkát. Harry várakozóan méregetett.

- Ettem már jobbat is, de nem rossz - vallottam be. Elfogult vagyok a saját főztömmel kapcsolatban. Mivel otthon nem nagyon kamatoztathattam a tudásomat, így ez a feszengés és erős önbírálat örökre belém ivódott. Tématerelés gyanánt egy kérdést dobtam fel, miközben beleharaptam egy eperbe. - Terveztél valamit mára?

- Este elmehetnénk bulizni - vetette fel lenyalva alsó ajkáról a nutellát. Gondolkodás nélkül rábólintottam. A gimis ballagásom óta nem voltam szórakozni. Most végre kiélvezhetem a szabadságot, amit Haz oldalán kaptam. - Szuper. Ismerek a környéken egy kevésbé pörgős, de hangulatos szórakozóhelyet. Benézhetnénk oda.

- Rád bízom magam - mosolyogtam beleegyezően, majd megittam a poharamban maradt narancslevet.

***

A délelőtt, illetve a délután nagy részét edzéssel töltöttük. Futottunk, bokszoltunk és jógáztunk egy keveset. Teljesen feltöltődtem energiával és úgy éreztem magam, mint aki újjászületett. Nemcsak a testem, de a lelkem is megerősödött. Harry látta rajtam a változást s szóvá is tette.

- Gyakrabban kellene jógáznod. Jót tesz neked - mosolya édesebb volt, mint egy vattacukor. Elpirulva fogadtam bókját, már ha ezt annak nevezhetjük-e. Hatalmas kezét a combomra simította, majd szorított egy picit rajta. - Holnap relaxációs gyakorlatokkal töltjük a napot, ha nincs ellenedre a dolog...?!

- Természetesen benne vagyok. Hogy feltételezed ezek után, hogy elutasítom? - döntötten oldalra a fejem, miközben Haz leparkolt az udvarban. Az elektromos kapu másodpercek alatt csukódott be, ezzel megakadályozva egy váratlan lesifotóst vagy esetleg egy rajongót. Mosolyogva megrántotta a vállát, majd egy csókot lehelt a szám sarkába. Farkasszemet nézve a fiúval összefontam a mellkasom előtt a karjaimat. - Ez nem válasz a kérdésre, Harry!

- Azt gondoltam, valami izgalmasabb dolgot akarsz csinálni... Ezért kérdeztem rá, érted már? - cirógatta meg arcomat lassan, hüvelyujjával direkt érintve alsó ajkam. Felsóhajtottam, mire mosolya szélesebb lett. Megráztam a fejem. - Nők... Mindig csak a rosszat feltételezik a férfiakról...
Mielőtt reagálhattam volna, kipattant a kocsiból s idióta vigyorral az arcán beszaladt a házba. Szem forgatva követtem, jóval lassabb léptekkel.
- Nőtársaim védelmére kelve nem, nem mindig csak a rosszat feltételezzük rólatok. Vannak jó pillanatok is - csuktam be magam után az énekes szobájának ajtaját. Az ágyon ült, onnan mosolygott rám bágyadtan. Fejét oldalra döntve várta, hogy folytassam az elméletem kifejtését. - Látod, most olyan vagy, mint egy kisgyerek...
- De szerethető kisgyerek, ugye? - jött oda hozzám, majd körém fonta karjait s arcát a nyakhajlatomba fúrta. Kuncogva nyomtam arcára egy puszit, amit egy csókkal viszonzott. Játékosan a fenekemre csapott, én pedig felvontam a szemöldököm. - Ideje készülődni! Nemsokára indulunk bulizni...
Izgatottan s picit feszengve mentem be a fürdőbe. Fél óra alatt sikerült rendbe kapni magam, ami felért egy kisebb rekorddal. Hatalmas fejtörést okozott azonban a ruha kiválasztása. Fehérneműben, félig megszáradt hajjal dobáltam egy kupacba azokat a darabokat, amelyek nem igazán nyerték el a tetszésemet. Hosszas keresgélés után megtaláltam a tökéletes ruhát.
- Segítsek? - hallottam meg a hátam mögül Harry hangját. Biccentettem egyet, Haz pedig felhúzta a cipzárt. Hajamat elsöpörve a nyakamtól harapott bele bőrömbe, aztán a fülem mögötti érzékeny bőrfelületet halmozta el néhány édes puszival. Térdeim megremegtek, ahogy végigsimított vállaimon. - Gyönyörű vagy, Vadmacska.
- Köszönöm - suttogtam fülig vörösödve, miközben szembe fordultam a fiúval. A látványtól kis híján padlót fogtam. Jó értelemben, persze. Hosszú lábait feszes, fekete farmernadrág, felsőtestét fekete, szinte begombolatlan ing fedte. Tekinteteket vonzó volt az énekes mellkasa s az azt borító tetoválások. - Elfelejtetted begombolni az inged?
- Ó, a manóba! Tudtam, hogy valami elmaradt... - csapott drámaian a homlokára; vigyorát semmivel sem lehetett volna letörni. Fejemet rázva felsóhajtottam és belebújtam a magassarkúmba. Magamon éreztem Harry tekintetét, ahogy bementem a fürdőbe. Kifésültem és lófarokba kötöttem a hajam, aztán feldobtam egy szolid sminket. Fújtam egy keveset a kedvenc parfümömből s késznek nyilvánítottam magam. Haz füttyentett egy nagyot, miután megpördültem előtte. - Még a végén le fognak csapni a kezemről, ha nem figyelek...

-------------------------

Sziasztok!

Elnézést kérek a késés miatt, de nem akartam megint rövid fejezettel érkezni... Nem igazán szeretnék hozzáfűzni semmit, a döntés a Ti kezetekben van :) Köszönöm az előző részhez érkezett 7 kommentárt - Secret Queen, Veronica~, Linden Sky, Heni, Diana, Fanni és Andrea Ranocchia ♥ -, a 12 pipát, a 8.900 megtekintést a 29 feliratkozót ♥! Reménykedem abban, hogy írni és pipálni fogtok majd! :)  Jó pihenést a mai napra és sok sikert kívánok mindenkinek a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy